Melyik a legintelligensebb nemzet?

Character Business 2011-04-11

Nemzetenkénti IQ felmérések évtizedek óta készülnek. Japán, Hong Kong, Dél-Korea minden évben elhúz a mezőnytől. Mi hozzuk az Európai szintet, de nem emelkedünk ki. Illetve csak egy dologban.


 

 

Gyakran halljuk, hogy mi magyarok, különleges szellemi erőtartalékokkal rendelkezünk. Az arányokat tekintve igen sok Nobel-díjat tudhatunk magunkénak, bizonyos szakterületeken a magyar munkaerő keresett. De vajon kiemelkedünk-e a többi nemzet közül intelligencia tekintetében. A néhány évente elvégzett nemzetközi IQ felmérések, tényszerű adatokkal szolgálnak. 

 

Az országonként 10-30 ezer fő bevonásával lebonyolított, reprezentatív vizsgálatok azt mutatják, hogy nincs szégyenkezni valónk, de ki sem tűnünk a mezőnyből. Szemben néhány távol keleti országgal, ahol jelentős IQ-előny mutatkozik. 

 

Hong Kong (107), Dél-Korea (106), Japán (105), Tajvan (104), és Szingapúr (103) éllovasnak tekinthető. Amennyiben a mérések megbízhatóak, amit a szakemberek nagyobb többsége nem von kétségbe, mindenképpen tanulságos az eredmény. Úgy tűnik, a távol-keleti emberek logikusabban gondolkoznak, gyorsabban képesek reagálni, kevesebbet rágódnak a történteken. Több kis-tigris pedig nem véletlenül tart ott, ahol tart. 


 

 

 

A második nagyobb bolyban Európa legtöbb országa megtalálható. Az öreg kontinensen a németek és az olaszok vezetnek 102 IQ pontos átlagukkal. Hollandia, Ausztria szintén éllovas. A svédek, és Svájc a nyakukban lohol. A britek a nemzetközileg elfogadott 100-as IQ bázispontot hozzák, ahogyan Új-Zéland is. Hazánk 99-es (2002-ben!) átlag értékével (ami 2006-ban már csak 98!), Lengyelországgal fej-fej mellett halad. USA, Kanada és Ausztrália mögöttünk. 

A lista harmadik negyedében sok Dél-Amerikai ország, az utolsó bolyban pedig Afrika java része található.

 

De mit jelent mindez? Jelent egyáltalán valamit? Egészen biztosan. Különösen akkor tanulságosak a számok, ha több év eredményeit összevetve, változásokat is látunk. Bizonyos nemzetek okosodnak, mások butulnak. Mi egyenlőre tartjuk magunkat. 

 

Ugyanakkor valamiben kiemelkedünk. Ha az IQ értékét differenciáltan mérjük és az egyes komponenseit külön-külön vizsgáljuk, a számok megváltoznak. A távol-keleti „probléma-megoldó” képességgel szemben, mi a „probléma felvetésben” vagyunk jók. A „probléma megoldásban” meg sem közelítjük például az amerikaiakat, vagy akár az ausztrálokat. Ők gyakorlatiasabbak, megoldás orientáltak. A „probléma feltáró” képességünket tekintve középmezőnyben vagyunk. Ebben jobbak nálunk a németek, skandináv nemzetek, a britek pedig éllovasok. 

 

Mit jelent kiemelkedő „probléma felvető” intelligenciánk? Szeretünk problémákat gyártani magunknak? Nem csak ezt.

 

Ezen képességünk alapján, sok tekintetben fejlesztő, kreatív, találékony a gondolkozásmódunk. Nem a megoldásokra fókuszálunk, nem a problémák okait firtatjuk, hanem azon szeretünk töprengeni, hogy mit is „lehetne”. A cselekvés ugyanakkor gyakran elmarad. Általánosságban nem igaz tehát, hogy a múlton rágódunk (probléma feltáró), csak éppen nem valósítjuk meg (probléma megoldás) a sok nagyszerű ötletünket (probléma felvetés). 

 

Most akkor intelligensebbek vagyunk más nemzeteknél? Valamiben igen. 


 

 




Regisztráljon, vagy lépjen be és szóljon hozzá!

Nem érkezett még hozzászólás ehhez a cikkhez.