Látványtréningek vagy zárt ajtók?

Character Business 2012-01-05

Mennyit érnek a manapság oly népszerű csapat összekovácsoló hétvégi kiruccanások? Fejleszthető-e a csapatmunka festékpatronos stratégiai játékok, kollektív vadvízi evezés vagy alacsonyabb költségvetés esetén egy szolid kerti parti szervezésével? Mitől lesz csapatépítő hatású egy program?


 

A tréningpiac kínálati oldala burjánzik. Kis utánajárással több száz féle extrémebbnél-extrémebb lehetőséget találunk a fejlesztési költségek vagy szakképzési hozzájárulás összegének elköltésére. Elvihetjük a vezérkar prominenseit jóga tanfolyamra, golfozhatunk, vitorlázhatunk közösen, lovagolhatunk csapatépítőileg, és oktatóteremben is eltölthetünk pár napot egészen magas technikai színvonalon prezentált előadásokon. Természetesen legtöbbször az előadások utáni esti órákban egy wellness hotel szolgáltatásaival lazíthatunk önmagunkon és a cégtulajdonosok pénztárcáján.

 

 

Ugyanakkor lényeges kérdés, hogy e közben a szürkeállomány fejlődik-e, vagy csupán rövid távú „élmény-adagokra” számíthatunk? 

 

A csapatépítő szakemberek véleménye igencsak megoszlik erről. Nem kevésbé a megrendelőké vagy az időről-időre elcitált résztvevőké. A legfontosabb probléma természetesen a hatásosság kézzelfogható mérésének nehézsége. Mert természetesen kevés dolog annyira mérhetetlen, mint a csoportdinamika rövidtávú fejlődési üteme. 

 

 Ha megrendelőként nem érjük be egy jó hangulatú és emlékezetes élményprogrammal, hasznos lehet néhány szempontot előzetesen figyelembe vennünk.

 

Sajnos közhely, hogy a legtöbb tréningprogram sablonszerű. A szolgáltató cég például rendelkezik egy lovas tanyával, így aztán minden részvevő lovagolni fog. Legalábbis jobban teszi. Ugyanígy épülnek tréningek üdülési jogokra, egy jógaoktató szabad kapacitására, vagy akár egy könyvszerző sikertréner egyedi módszertanára. A lényeg az, hogy előbb volt a mobilizálható erőforrás, arra épült a tréningötlet, valamiféle oktatási modul, majd mindez vált automatizálható szolgáltatássá, az esetek többségében pedig a rutinszerű működés hatására nagyon látványos és professzionális köntösben. 

 

 

De vajon elvárható-e egy tréningcégtől, hogy a résztvevők személyiségéhez, a vállalat sajátosságaihoz igazított, speciális tréninget állítson össze? Nem fog-e hiányozni abból az évek alatt kicsiszolt profizmus? Nem fognak-e hiányozni a részvevőknek a több százszor elsütött tanértékű anekdoták, frappáns szófordulatok, a fel sem tett kérdésekre adott dörzsölt válaszok? Valószínűleg igen, hiszen senki nem akarja kollégáit egy csapatromboló hatású, amatőr próbálkozásnak kitenni. 

 

Ugyanakkor természetesen nem kell választanuk az egyediség és a professzionalizmus között. Sőt! Ragaszkodnunk kell a kettő kombinációjához. 

 

Azok a tréning cégek és trénerek, akik alapos, előzetes felmérést is végeznek a programok kiajánlása előtt, tudják ezt. A részvevők személyiségének elemzése és a várható csoportdinamikai folyamatok előzetes kalibrálása szintén a profizmus része. Olyannyira, hogy intézetünk legfontosabb szolgáltatása idestova két évtizede csak ez. Több ezer esetben segítettünk dönteni abban, hogy milyen típusú, szerkezetű, és ütemezésű csapatépítési programok hoznak valódi és hosszú távú eredményeket. Ugyanígy gyakran csalódott vállalatvezetőknek mutatjuk meg egy korábbi tréning szakmai hiányosságait, rosszul megválasztott módszertanát.  

 

 

De mit jelent egy alapos előzetes állapotfelmérés? A tudatos személyzetfejlesztés programok első lépése ez. Elősegíti a hosszú távú HR fejlesztési stratégiák összeállítását, irányelveket megfogalmazását. Tudatossá, tervezhetővé teszi a vállalati humán erőforrások fejlesztését és jobb kiaknázását. Nélkülözhetetlen, ha nem akarunk sötétben tapogatózni a tanácsadó és tréningcégek kesze-kusza kínálatának láttán.

 




Regisztráljon, vagy lépjen be és szóljon hozzá!

András | 2011-04-14
nekünk is volt sok ilyen tréningünk, ezeket én élveztem a munkatársaim kevésbé.