Eldobható menedzserek

Character Business 2011-04-11

Hogyan alakultak az eltökélt menedzserek karrier lehetőségei az elmúlt években? Működnek még a megszokott és gyorsan bejárható ranglétrák? Kellő ambícióval el lehet még jutni egy csoportvezetői karfásból a vezérigazgatói bőr forgó-székbe? Vagy az átalakuló gazdasági közeg hatására inkább a bőrből-fába visszapottyanás esélye nőtt meg?


 

 

 

Hogyan alakultak az eltökélt menedzserek karrier lehetőségei az elmúlt években? Működnek még a megszokott és gyorsan bejárható ranglétrák? Kellő ambícióval el lehet még jutni egy csoportvezetői karfásból a vezérigazgatói bőr forgó-székbe? Vagy az átalakuló gazdasági közeg hatására inkább a bőrből-fába visszapottyanás esélye nőtt meg?

 

Az egyre nagyobb intenzitással gyorsuló világ olyan alapvető értékeket is megingatott, melyek korábban tervezhetővé tették egy menedzser karrier építését. Az elmúlt évtizedekben több sikeres forgatókönyv is létezett melyek közül válogatva vagy azokat kombinálva a jövő nagyon beláthatónak tűnt. Olyannyira, hogy a törekvő-technikák többségét tréningeken tanulhattuk is, szakkönyvekben olvashattunk róluk. Volt, ahol a kapcsolatépítés fontosságát hangsúlyozták, másutt a kíméletlen profit teremtő készség jelentett előmenetelt. Al Ries-Jack Trout: Karrierlift című egy estés kézikönyvében például a Burmai hercegnő feleségül vételét nevezték meg a jövőépítés varázsformulájának. Arra hívták fel figyelmünket, hogy nem ismereteink és ismertségünk, hanem „ismeretségeink” jelentik a kulcsmotívumot.

 

Aztán néhány éve valami végérvényesen megváltozott. A kommunikációs és vásárlási szokásaink gyökeres átformálódásával, elvárás rendszerünk is átalakult. Egyre több nagyvállalati menedzser érzi magát kompakt, lecserélhető, időleges megoldásnak. Soha nem volt még olyan gyorsan „eldobható”, azonnal „helyettesíthető” egy szakember, mint napjainkban. A kapcsolati tőke értéke elfakulóban, a szaktudás és hozzáértés jelentősége pedig kihunyóban van. Természetesen továbbra is szükséges mindez, csak éppen egy esetleges váltás után azonnal pótolható. 

 

 

 

 

Egy USA-beli vagy éppen egy nyugat-európai vállalatvezető már legalább egy évtizede tapasztalja ennek a változásnak az előszelét. Feladatra szerződik, készen áll bármikor váltani. Lakhelyét, életformáját, életmódját is alakítja, ha szükséges. Mi a hazai piacon mindezt még az ördögtől valónak gondoljuk. Pedig mi magunk is nyakig benne vagyunk már ebben az „új” világban.

 

Mi számít akkor manapság értéknek? Vállalatunk részéről természetesen a profitteremtő készség, kapcsolati tőke, és mindazon fontos értékek, melyek korábban is számítottak. Ugyanakkor ezek megléte esetén sem várhatjuk, hogy bebetonozott, biztos helyünk lesz cégünk jövőjében. Új piaci helyzet adódik, új lehetőségek nyílnak meg és nem lesz többé szükség ránk. Illetve „másra” lesz szükség. Pedig lehet, hogy a fejlődést mi magunk segítettük elő.

 

Tervezhetünk hosszú távra egy vállalaton belül? Csak akkor, ha együtt tudunk változni annak értékeivel. Képességeink folyamatos fejlesztésével, látásmódunk állandó formálásával több esélyünk lesz személyes karrier pályánk stabilizálására. Vagy még akkor sem. 

 

 

 

 

A valószínűbb inkább az, hogy meg kell tanulnunk ezt az új „menedzserlétezési módot”. Pozícionálnunk kell önmagunkat és állandó tanulás mellett fel kell fejlesztenünk változási, megújulási képességünket. Olyan rugalmasságra kell szert tennünk, mint még soha.

 

 




Regisztráljon, vagy lépjen be és szóljon hozzá!

Nem érkezett még hozzászólás ehhez a cikkhez.