Túl sok cél = céltalanság

Character Business 2011-04-11

A végtelen lehetőségek századában rengeteg céltalan ember él. Furcsamód, ha túl sokfelé indulhatunk el, semerre nem fogunk. Van, amiből a több, a kevesebb.


 

Első hallásra zűrzavarosnak tűnik, hogy miért válik inaktívvá az, aki lubickol a lehetőségekben. Márpedig az inaktivitás a menedzsment legnagyobb ellensége. Akár vezetőként, akár alkalmazottként válunk céltalanná, kínszenvedés minden újabb elvesztegetett nap.

 

Pedig a dolog nagyon egyszerű. Szokás mondani, hogy „jobbnál jobb lehetőségek” várnak ránk. A probléma pontosan ez: mindig van még jobb. Így az, amit csinálhatnánk, vagy éppen csinálunk, leértékelődik. Ez a lehetőségek természete. Az egyik jobb, mint a másik. Végül annak, ami van, nem tudunk örülni többé, ami meg lehetne, állandóan felülíródik egy újabb, még sokkal „jobb” lehetőség ígéretével. Fokozatosan a céltalanság érzése uralkodik el rajtunk.

 

No, ezt bogozza ki, aki tudja! A jelenség hátterében több alapvető képességünk ütközése áll. Összesen 14 olyan tulajdonságunk van, ami a fenti séma szerint belekeverhet bennünket a tehetetlenség csapdájába. Tudunk-e „választani”, „rendben van-e önértékelésünk”, „el tudjuk-e engedni a pillanatnyilag el nem érhetőt” stb.

 

Ha céltalannak érezzük magunkat, pedig lehetőségeink százszámra vannak, valamelyik képességünk szögez oda minket. Ugyanígy munkatársaink sem véletlenül inaktívak. Egy részletes személyiségelemzés azonnal kimutatja, a céltalanság okát, segít kibogozni az összekuszált szálakat.

 

Addig is, informális és fogyasztói társadalmunk gondoskodik a ránk zúduló óriási lehetőség áradatról.  

 

 

 

 

 




Regisztráljon, vagy lépjen be és szóljon hozzá!

Nem érkezett még hozzászólás ehhez a cikkhez.